2011.12.30. - Figyelmetekbe ajánljuk a Képes Ifjúságban megjelent írásokat

- Jegricska-parti környezetvédelmi tábor
- Élményfürdő a téglagyári tavakon?
- Az első nemzetközi konferencia az erdei fülesbagoly kutatásáról, monitoringjáról és védelméről
- A biológiai sokféleségről szóló terepinformatikai adatbázis
- Néhány tudnivaló az énekesmadarainkról

2011.12.17. - Szombaton a Kókai Imre iskolában gyerekek segítségével 50 darab madáretetőt készítettünk

2011.12.11. - Vasárnap december 11-én szalakóta fészkeket (odukat) helyeztünk ki bánátban

2011.10.16. - Képek az októberi madárszámlálásról

Immár huszadszor szervezte meg a Bird Life International – a madártani szer- vezetek világszövetsége – a nemzetközi madármegfigyelési napokat, hagyománysze- rűen, október első hétvégéjén. Az akció célja, hogy egyazon időben minél több ország, mi- nél több megfigyelője, minél több élőhelyen végezzen madárszámlálást. A legtöbb fajt és a legtöbb egyedszámot feljegyző csapat lesz a győztes e nemzetközi versenyen. A ranglistát a Bird Life honlapján teszik közzé. Idén egye- sületünk is bekapcsolódott a munkába, és 14 tagú csapatunk a becsei halastavon végzett madárszámlálást. Összesen 59 faj, 4152 egye- dét sikerült feljegyezni vasárnap délelőtti tú- ránkon. A jól sikerült kirándulást ezután évente szeretnénk megismételni.
BALogh István

2011.08.28. - A Fruska gorán jártunk

Vasárnap, 28-án kirándulást szerveztünk a Fruska gorára, azon gyerekek számára, akik részt vettek idei környezetis- mereti táborunkban, ugyanis a tábor ideje alatt a rossz idő miatt ez elmaradt. Útvezetőnk Petes Csilla tájépítész volt, aki a Fruska gora fafajtáit mutatta be a gyerekeknek oly módon, hogy a bemutatott jellegzetességek alapján később maguk is fel tudják majd ismerni őket.
BALogh István

2011.08.10. - Falco tábor galéria 2011

2011.06.30. - Képek az április 17-ei Sóskopói kirándulásról

2011.06.29. - Június 26-án biciklitúrán voltunk

2011.05.28. - Május 28-án szemetet szedtünk a parkban

2011.03.27. - Bagolyvédelmi akció

A tavaly elkezdett bagolyvédelmi akciónk folytatásában, vasárnap sikeresen kihelyeztünk két új kuvik odut. A 20-25 cm testhosszú, ritka bagoly, tavasszal költ, csupasz üregekbe, rovarokkal és apró emlősökkel táplálkozik. Kötődik az emberi jelenléthez, hiszen mezőgazdasági épületek, tanyák, istállók, elhagyott épületrészekbe gyakorta fészkel. Temerin területén fészkelők egyedek száma is folyamatosan csökken, a természetes élőhelyek, a tanyák, valamint a természetes költőhelyek eltünése miatt. Ezért egyesületünk tagjaival, fából fészkelőodukat (mesterséges üregeket), készitettünk, majd kihelyeztünk őket elhagyatott tanyák épületeire. Így szeretnénk segiteni fajfentartásukon.
M.P.G.

2011.03.19. - Gólya fészek áttelepítés „építés"

Sikersen lezajlott a gólyafészek áttelepítési akció telepen, a Proletár utcában. Az akció kezdetekor (emlékeztető a tavalyi akcióra) tavaly ősszel már megírtuk a Zöld sorokban hogy a gólyafészket az állandó kigyulladás és tűzveszély miatt át kell helyezni a központi fűtés kéményről valami biztonságosabb helyre. Mivel a gólyák szeretnek nagy magasságokban fészkelni (hogy minnél nagyobb terület belátható legyen számukra) egy fontos szempont volt, hogy az új fészek magasabb legyen a réginél. Ez nem volt egyszerű feladat, ugyanis a kémény magassága meghaladja a 8 métert. Ezért két munkaakciót kellett szerveztünk. Az elsőben kiöntöttünk egy T alakú beton alapot, amelybe beleállítottunk a fémkonstrukciót. Ennek a magassága egy méter körüli. A konstrukció tetejére szereltük és heggesztettük a 8 méter hosszúságú fémoszlopot, amely az egész szerkezet központi részét alkotja. Ezt az oszlopot ketreces emelő segítségével állítottuk a helyére. És végül koronának következett maga a tölcsér alakú fészek, amit csavarokkal és heggesztéssel erősítettünk a hosszú cső tetejére. A régi fészek anyagával töltöttük ki az újat, ezzel is csalogatva a gólyákat. Befelyezésül a ketreces emelő segítségével egy új, ovális alakú kéménysapkát tettünk a régi kémény tetejére, megnehezítve így a gólyáknak a visszatelepülést a régi helyre. Az előkészületek és utómunkálatok napokig eltartottak. Ezeket önzetlenül magára vállalta egyesületünk legidősebb tagja Adolf bácsi. Az ő érdeme az egész konstrukció megtervezése, megalkotása, valamint a háttérmunkálatok elvégzése. A többi már nem rajtunk múlik. A gólyák -mint minden település büszkesége- egyes helyekre már visszatértek, reméljük a „miéink” is elfogadják az újonan készített lakóhelyüket. A segítségükért köszönetet szeretnénk nyilvánítani: Az Első Helyi Közösségnek, Puskás Tibornak, a SZR Bruno vállalatnak, a Fürjes családnak, Sági Zoltánnak aki a vas oszlopot biztosította, valamint Schifler Adolfnak az egyesületünkből, akik hozzájárulása nélkül nem sikerült volna az akció. U.I. Lapzárta előtt érkezett a hir, hogy a megérkeztek gólyák és már igazgatják is új fészküket!
Kocsicska Csaba

2011.02.22. - Zsuzsanna-napi pacsirtaszó

Február 19.-e Zsuzsanna napja a néphagyomány szerint jó időjós – többnyire télmulasztó- napnak számit. Egy kishegyesi hagyomány szerint „ Zsuzsanna pisálja el a havat, friss füvet hoz, s megszólaltatja a pacsirtát.” Vidékeinken -több helyütt is- a természet jelenségeit számon tartók azt vélik, hogy Zsuzsanna napján akármilyen az időjárás, megszólal a pacsirta. A pásztorok szerint is akármilyen az időjárás, még ha hó boritja is a tájat, megszólal a pacsirta. Ez pedig azt jelenti, hogy vége a téli zimankónak, a kegyetlen hidegnek. Bácska, Bánát lakosai több helyen úgy vélik, hogy ahány nappal elöbb szólal meg, annyival hallgat el utánna a hideg miatt. Egyesek a pacsirta röptéből is következtetnek az időjárásra. Ha Zsuzsanna-napkor magasan repül, akkor már közeleg a tavaszi munka ideje, de ha csak a háztetőig száll, akkor még hideg idő várható. Ezek a néphiedelmek, népi megfigyelések többnyire a mezei pacsirtára vonatkoznak, ezek a vonuló madarak ugyanis, valóban február dereka táján érkeznek vissza Dél-Európa felől. Enyhe időjárás esetén néhány nappal előbb, hideg időjáráskor néhány nappal később, s nyomban el is kezdenek énekelni, bár néha kissé félénken. Én azért -kicsit a néphagyományaink iránti tiszteletből, kicsit a kiváncsiságtól hajtva- minden évben kiruccanok a terepre- ha csak egy rövid időre is- s mindig kiváncsian hallgatózok, szemlélődök mezei pacsirtát keresve. Idén sem volt ez másképpen, s a Szlatyina partján állva örömmel figyeltem azt a nyoc példányból álló csapatot, amely vidáman flótázva röpült át magasan a fejem felett Dél-felé húzva. ITT A TAVASZ!
Balogh István

2011. - A ragadozó madarak téli etetése

A Falco Természetkedvelők Egyesülete a ragadozó madarak téli etetését szervezte meg községünk határában a múlt hét folyamán. A zord téli időszakban a ragadozó madarak (mint pl. sólymok, ölyvek, héják, sasok stb.), nehezebben jutnak élelemhez, ezért számukra könnyen elérhető területekre helyeztünk ki nagyobb mennyiségű táplálékot. Ezek a madarak zsákmányai között általában mindenféle állat előfordulhat, a rovaroktól a hüllőkön át a madarakig és az apróbb emlősökig. Télen, mikor nehezebben találnak ennivalót, az elhalt állatok húsával, maradványaival és dögökkel is táplálkoznak. A húsevő életmódjukhoz nélkülözhetetlen vadászást erős, kampós csőrük és karmaik segitik. A táplálékláncban igen fontos szerepet játszanak a csúcsragadozók. Ezt a helyet, a mi vidékeinken, általában a ragadozó madarak töltik be. Azonban a vadászat és a negativ környezeti hatások, valamint a megfelelő élelem hiánya miatt, számuk rohamosan csökken. Ezért, egyesületünk ilyen és hasonló megmozdulásokkal szeretné növelni e kimondottan veszélyeztett csoport túlélési esélyeit. Rendszeres téli etetéssel elérhetjük, hogy sokkal több ragadozó madár keringjen a magasba, és ezzel egyidejűleg a kártevők száma pedig csökkenjen. Nonprofit szervezetként és a megfelelő anyagi háttér hiányában nem tudtunk beszerezni megfelelő mennyiségű élelmet a téli etetéshez, ezért jótékony polgárok segítettek adományaikkal. Külön köszönet jár Balo Ferencnek, hogy általa megvalósíthattuk ezen terveinket.
Faragó Zoltán