Zöld sorok 17.

Élményfürdő a téglagyári tavakon?

Ezzel a címmel jelent meg a Temerini Újság 2011. szeptember 15-i számában beszámoló egy „korszerű idegenforgalmi létesítmény, egy geotermális energiával működtethető SPA-centrum megépítésének lehetőségéről” való megbeszélésről, szándéknyilatkozat aláírásáról. Mivel az írás, akárcsak a projektum résztvevőinek nyilatkozatai, a témának csak egy, mondhatjuk, csak pozitív oldalával (turisták és gyógyulni vágyók idevonzása, munkahelyek számának növelése) foglalkozik, itt gondoltunk kitérni az esetleges negatívumokra, a környezetre kifejtett hatásokra is. Ameddig nem terjesztik a nyilvánosság elé a projektum megvalósításának tervezetét (ha arra egyáltalán sor kerül), addig mi is csak elképzelésekre hagyatkozhatunk és általánosságokban beszélhetünk.

Mióta a téglagyárban megszűnt a munka, az általa valamikor használt telephelyen a természet újbóli tér(vissza)hódításának lehetünk tanúi. Terjednek a nádas területek, sűrűsödik az aljnövényzet (újabb és ritkább egyedek megjelenésével párhuzamosan), a már meglévő fák által elszórt magvakból újabb csemeték sarjadnak, melyek évről-évre szaporodnak és terebélyesednek. Ez egyúttal élettér növekedést is jelent a vadállatok, elsődlegesen különféle vízi- és ragadozó madarak számára. A nádasok nádirigók és nádi poszáták énekétől hangosak, a vízen récék és vadkacsák úszkálnak a kicsinyeikkel, néha hattyúk is megpihennek, és a szerencsés szemlélő akár gémet is láthat. Természetesen békákból sincs hiány (legyen az varangy, leveli, zöld, vagy akár a ritka unka az elhagyatottabb részeken), melyek kordában tartják a rovarpopulációt, és egyben táplálékul is szolgálnak a gólyák számára. A magasban barna réti héják köröznek, a fák között pedig színes gyurgyalagok röpködnek. A mostanában igen ritka füsti és parti fecskék is rajokban vadászgatnak, éjjelente pedig előjönnek a baglyok és a denevérek is. A talajt vizsgálva számos rovar- és hüllőfajtát észlelhetünk, körülöttünk pedig szitakötők zümmögnek a víz közelében.
Mivel a területnek nincs semmilyen védettsége, az idillbe belezavarnak a szemétkupacok, amelyeket egyes lusta és felelőtlen emberek hagynak maguk után. Akár úgy, hogy ott (szabálysértő módon) elhelyezik, vagy horgászok és fürdőzők azáltal, hogy ott „kintfelejtik”. Körülöttük szántók terjeszkednek, melyek mellett szintén találhatók eldobált olajos és egyéb flakonok, és amelyekről műtrágyát és vegyszereket mos a közeli vizekbe az eső, szennyezve a tavakat, túltáplálva a hínárt. A „csöndbe” (azaz a természet zajába) belezavarnak néha a jövő-menő gépek, de még zavaróbb az időnkénti durrogás és vad csaholás (felbőszült ordítozással tarkítva), mikor kilibbennek egy kicsit lövöldözni a vadászok, tetemeket, kilőtt patronokat és egyéb szemetet hagyva maguk után.
Ha/amikor sor kerül az „élményfürdő” terveinek megvalósítására, a terület radikális változásoknak nézhet elébe, amit az itt jelenlévő/átvonuló élővilág fog leginkább megszenvedni. Nem tudom  milyenek a SPA-központtal kapcsolatos elképzelések (azaz hol, és mekkora is lenne), de a polgármester rámutatott társadalmunk egy jelentős gondjára, amely némi aggodalomra adhat okot. Kifejezte reményét, hogy „a választási eredményektől függetlenül egy olyan projektumról van szó, amely majd túl tudja élni a különböző koalíciókat”. Aki valamelyest is követi a hazai (építési) projektumok megvalósításának folyamatát, észreveheti, hogy korántsem zökkenőmentesek. Sajnos eléggé általánosak a bürokrácia útvesztőiben megrekedő, korrupció által hátráltatott, „pénzhiány” miatt szünetelő vagy félbeszakított építkezések. Ehhez társul a politikai csatározásokból adódó instabilitás, mivel a hatalomváltással sokszor káderváltás is jár, az egyik párt emberei váltják a másikat, a (párt)tagság pedig fontosabb a szakképzettségnél. Könnyen megeshet, hogy az említett körülmények folytán letarolják a területet, felemelik a betonvázakat – és leállnak a munkálatokkal. Haszon semmi (kivéve egyeseknek), de kár annál nagyobb. Nem először történne.
A másik, mondhatni problematikus (sőt abszurd) elképzelés a tavakkal kapcsolatos, pontosabban azoknak vízi sportokra, különösen extrém sportokra való használata. Nem kis tavak ezek (főleg a régebbi, nagyobb), de ahhoz, hogy elég nagyok legyenek kényelmes csónakázásra, vízisíelésre, jelentős ritkításnak (esetleg bővítésnek) nézhetnek elébe. Ez annyit jelent, hogy a part menti nádasból valószínűleg nem maradna semmi, a hínárból szintén, annak az 1–2 fának pedig, ami ott van, ugyancsak búcsút inthetünk. Ez a „halászati turizmussal” nemigen egyeztethető össze. Igaz, van két tó, sőt lehet több is, nagyobb is… Ha ez nem ölne meg, vagy zavarna el minden ott élőt, azt majd megteszi a vízi gépek motorjából vízbe ömlő olaj, üzemanyag, füst. A zajszennyezés csak körítés. Mégis ez igencsak csábító lehet a befektető számára, mert kisebb pénz- és munkabefektetéssel nagyobb haszonra tehet szert rövidebb idő alatt.
Kíváncsi vagyok, mi lesz az egészből, de legfőképp egy elsődleges, kidolgozott tervre, hogy tudjuk, milyen irányba halad, mekkora pusztítással járhat és azt, hogyan lehetne megakadályozni, vagy legalább is enyhíteni. A lényeg, hogy a környezetre nézve minél fájdalommentesebb legyen a változás. Kérdés, hogy mekkora lehet az ilyen jellegű közbeavatkozásnak a lehetősége, mivel maga a terület már alapból egy (belgrádi) cégnek a tulajdonában van, és nem élvez semmilyen (hivatalos) természeti védettséget. De nálunk különben is eléggé gyenge a környezettudatosság, az erre vonatkozó törvények hiányosak, betartásukról nem is beszélve.
De mennyit érne, ha nem is lenne ennyire kiszolgáltatott ez a terület? A haszonorientáltság nálunk (is) mindennél erősebb. Ezt példázza a Stara planina esete is: Harmadik szintű védettségét („minden emberi tevékenység tilos”) második szintűre csökkentették, hogy kiépíthessenek egy síközpontot. Letaroltak, átalakítottak egy hatalmas területet, sokkal nagyobb kárt okozva, mint amekkora haszon származhat belőle. Folyik a harc ellene, petíciók, szemináriumok, tanulmányok, de a munkálatok rendületlenül tovább folytatódnak.

(kép az újságban)
A területnek nincs védettsége, az idillbe belezavarnak a szemétkupacok

Varga Dénes

Eredetiben, Original

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.