Zöld sorok 19.

Visszatekintő

Ismét lepergett egy év, amiről elmondhatom, hogy egyesületünk számára mozgalmas és sikeres volt. Felsorolni is sok volna mi mindent tettünk természetünkért, környezetünkért a mögöttünk hagyott évben. Ismeretterjesztő kirándulásokat szerveztünk az iskolásoknak a Sóskopó Természetvédelmi Rezervátumba, valamint a Fruska gora Nemzeti Parkba, voltunk velük kerékpártúrákon. Továbbá: környezetismereti tábort szerveztünk a Jegricska partján, fészkelő odúkat készítettünk és helyeztünk ki a kuvikok számára, 10 darab fészkelő odút kihelyeztünk el a ritka szalakótáknak Zsablya környékén, valamint az Aradác környéki pusztákon. Fát ültettünk, szemetet szedtünk össze a parkban, részt vettünk a nemzetközi madármegfigyelő napon, gólyafészket mentettünk a Telepen, hogy csak egy részét említsem meg annak, amit elvégeztünk. Jövő évi terveinkre gondolva elmondhatom, hogy az is hasonló, tevékenységekben gazdag évnek ígérkezik. Megköszönjük a támogatóknak az anyagi vagy erkölcsi segítséget, nélkülük terveinket nem válthattuk volna valóra. Annak reményében, hogy ez a jövőben is így lesz, s hogy erőnk és egészségünk is lesz terveink megvalósításához, kívánok minden támogatónknak, soraink olvasóinak és minden kedves temerini polgárnak sikerekben gazdag, békés, boldog 2012-es új esztendőt.

Balogh István,
a Falco Természetkedvelők Egyesületének elnöke

Segítsük a szalakótákat

A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület a Magyar Madártani Egyesülettel közös IPA (határon átnyúló) pályázat keretében a szalakóták aktív védelmével is foglalkozott, ami többek között a számukra készített odúk kihelyezését is magában foglalta. Egyesületünk bekapcsolódott a munkába és 10 fészkelő odú kihelyezését vállalta magára. December 11-én Zsablya és Aradác határában helyeztünk ki odúkat, ezzel segítve e ritka madár fennmaradását vidékünkön.

(képek az újságban)

Balogh István

Fakivágás

Dagadt a mellem Illés-napkor, amikor az egyik ingujjra vetkőzött jánoshalmi ismerősöm így szólt hozzám:
– Szépek ezek a nagy lombos fák itt nálatok. Csak úgy ontják magukból a hűvöst.
Jólesett a hízelgő megállapítás, annál inkább, hiszen több mint négy évtizeddel ezelőtt én magam is részese voltam a mára óriássá terebélyesedett növények elültetése végett szervezett közmunkának.
Aztán a földbe gyökerezett a lábam, amikor a nyár kellős közepén azt láttam, hogy közvetlen közelünkben a motorfűrész nyomán hogyan dől a földre néhány terebélyes, lombos törökmogyoró fa. Ott voltam a közelmúltban, amikor vasárnap déli egy óra tájban a vásártéren hason mód kivágtak egy másfél évszázados egészséges eperfát. Elhatároztam, utánanézek a dolognak.
Mivel a „fakitermelők”arra hivatkoztak, hogy a kivágást hivatalos helyen kérelmezték, és engedélyt kaptak rá, utam a községházára az illetékes ökológushoz vezetett. Kérdésemre, hogy van-e a községnek a fakitermeléssel, fatelepítéssel kapcsolatos szabályzata, vagy terve, van-e a facsemeték beszerzésére szándék, egyértelműen az volt a válasz, hogy nincs. Kinek a hatás körébe tartozik engedélyt adni fák kivágására?
A közművállalatnak. Megtudtam, hogy kérésre az illetékes „szakember” kiszáll a helyszínre, és ha ő is indokoltnak látja a fa kivágását, a kérelmező befizet a közművállalat pénztárába kemény kettőszázharminc dinárt, és máris döntheti a fát, apríthatja potom áron vásárolt tüzelőt.
Ott is feltettem a kérdést, van-e szándékuk a közeljövőben facsemetét vásárolni és ültetni. A válasz röviden: nincs, de támogatni fogják a Falco természetvédelmi egyesület ez irányú törekvéseit és akcióit. Majd elválik.
Meggyőződésem, hogy a fent említett két eset egyikében sem volt indokolt a fakivágás. Tudom, hogy egyszer minden fa kiszárad, s amelyik nem, azt egyszer majd kivágják. Ám amíg dúsan zöldell, szűri, frissíti körülöttünk az éltető levegőt, utcánk, környezetünk ékeként és díszeként, addig vétek kivágni. Büntetés terhe mellet.

Majoros Pál

Eredetiben, Original

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.