Zöld sorok 20.

Tavaszváró

Immáron küszöbön a tavasz, a természetben felpörgetett gyorsasággal zajlik az újjászületés. Mintha mindenki kicsit késésben volna, s igyekezne behozni a lemaradást. A néhány hete „váratlanul” ránk zúdult tél igencsak felfordította a megszokott rendet a természet háza táján. A nagy hóra és a rekordkörüli hidegekre a madarak sem voltak felkészülve. A hazafelé tartó vándorok megtorpantak, egy részük visszafordult délre, más részük próbálta átvészelni a szokatlan hideget, ami bizony sokuknak nem sikerült. Egy ismerősöm a ritka kis kárókatona egy félig megfagyott példányát hozta hozzám, hogy segítsek rajta. Az udvarukba ereszkedett le a szerencsétlen – egyébként mocsarak nádasaiban költő, az embert messze elkerülő – vízimadár.
Egy másik ismerősöm udvarába egy szárcsa ereszkedett le „szerencsét próbálni”. Mondanom sem kell, a mindkét félig megfagyott madár elpusztult. De találtunk megfagyott egerészölyvet, balkáni gerlét és széncinegét is. A kertembe kihelyezett madáretetőre hirtelen szokatlanul sok madár érkezett a hó beálltával. Idén olyan fajok is mutatkoztak, amelyek egyébként nem igazán szoktak a madáretetőre járni, mint például a kenderike vagy a nádi sármány. No, de vége a télnek, s mint említettem, nagy léptekkel tart felénk a kikelet. A vetési varjak meg a szarkák már szorgalmasan hordják a fészekanyagot. Tatarozzák tavalyi fészküket, vagy újat építenek maguknak. A tocsogók felett jajgatva, csapongva udvarolnak egymásnak a bíbicek, de a vadrécék, a nyári ludak meg az erdei fülesbaglyok is párokban mutatkoznak már. Ahogy elfogynak a reggeli fagyok, a római sáncokon kivirágzik a tarka sáfrány.

(kép az újságban)

Balogh István

Kétszázötvenezer vízimadár

Ennyit számoltak meg Szerbia-szerte, a kizárólag önkéntesekből álló madarász, és más lelkes természetjáró csoportok. Az akciót február 2-a, a Vízi élőhelyek napja alkalmából szervezték meg, IWC (International Waterbird Census) néven, nemzetközi szinten, és Szerbiában a Madárvédő és Madártanulmányozó Egyesület (DZPPS) vállalta magára a szervezést.
A Falco tagjai is bejártak jó néhány, a környékünkön található vízi élőhelyet. Ezek közé tartoznak: a Bánom-tó, a Petőfi birtok ülepítő gödrei, a téglagyári tavak, a Becsei halastó, a zsablyai halastó a Jegricska folyónál és az úrszentiváni (Deszpotovo) halastavak, Ókér után. Sok érdekes madarat láttunk, számoltunk meg a körülbelül két hétig tartó akció során. A vízimadarakon kívül sok szárazföldi, bokorlakó és egyéb madarat is láttunk, melyeket most nem vettünk számba. A jellegzetesebb madarak környékünkön: a kis és nagy kárókatonák, a nagy kócsag, a bütykös hattyú, a tőkés, a barát és más récefajok, a szárcsa, a danka- és sárgalábú sirály, szürkegém, valamint a barna és a kékes rétihéja, nádi sármány, ökörszem és még sok más egyéb. Ami ritkaságnak számít az a rétisas volt, és a bütykös ásólúd. Az egyedszám „versenyét” környékünkön a kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) nyerte meg, mintegy 750 egyeddel.

(kép az újságban)

Az akció lényege a vízi élőhelyek feltérképezése volt, valamint hogy adatokat szerezzünk a vízimadarak számáról, a populációk változásáról. E madarak nagyon érzékenyek mindenféle emberi tevékenységekre, legyen az gazdálkodás vagy vadászat, és a Szerbiai Madárvédő és Madártanulmányozó Egyesület ezúton szeretne apellálni az ilyen helyek és a ritka madarak védelmére, és a vadászat felügyelt végleges betiltására ezeken az élőhelyeken. Az akció sikerrel zárult, a közel 160 önkéntes feltérképezett több mint 250 vízi élőhelyet Szerbiában, a délen fekvő Vlaszinai és Szjenicai tavaktól egészen az északon található Palicsi és Ludasi tavakig. Az akciót a következő években folytatni és bővíteni szeretnék.

Csa

Környezetbarát mezőgazdaság

A Falco Természetkedvelők Egyesülete értesíti a lakosságot, hogy március 14-én, 19.00 órai kezdettel a Kertészlakban Tóth László mezőgazdász előadást tart Környezetbarát mezőgazdaság címmel.

Eredetiben, Original

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.