Zöld sorok 3.

Környezetrombolás

Ünnepeken sajnos kicsit jobban elengedjük magunkat, többet pusztítunk és szemetelünk, mint általában. Akadnak ugyan említésre méltó kivételek, de olyanok is, akik e tekintetben még túlzásokra is hajlamosak. A mellékelt kép május 2-án készült valahol a Temerin és Goszpogyinci közötti határban, a vasút mentén, egy kilométerre Temerintől. Egy ottani kiserdőben majálisozók „művéről” van szó. Köztük családos emberek is voltak. Másodikán reggel, miközben az egyik tagunk éppen arra sétáltatta a kutyáját, észrevette, hogy hazafelé készülődve, szemetüket a vasúti talpfára dobják, és fölgyújtják. Megkérte őket, oltsák el a tüzet, a szemetet meg hagyják ott, majd ő délután visszajön zsákokkal és hazaviszi.
Hát volt mit látni délután! Egy még nagyobb kupac szemét kilencven százaléka elégve, a talpfa egy részével együtt! Aki ilyet tesz, az vagy buta, vagy nem tudja, mit cselekszik.
A szemetet haza is vihették volna, de könnyebb volt ott hagyni és meggyújtani. Így egy része elég, a többi pedig ott marad, mi pedig jövőre pár méterrel arrébb megyünk majálisozni, mert ugye, senki sem bolond a saját vagy más ürülékében piknikezni. Aztán egyszer csak elfogynak a tiszta helyek, hacsak nem akad valaki, aki mindenki után szemetet gyűjt.
Illene tudni, hogy talpfák rongálásáért feljelentést lehet tenni. A vasút az összes tartozékával együtt a Szerbiai Állami Vasutak (ŽS) tulajdonában van. Állami tulajdon rongálásáért bírság, büntetés szabható ki. Jelen esetben akár pár ezer euró is. Igaz, a szóban forgó szakaszon ma már csaknem kizárólag tehervonatok közlekednek, de ez egyáltalán nem mentség. A baleset, amely a talpfák, egy 16×16 cm keresztmetszetű gerenda megrongálása folytán következik be, bizony sokba kerülhet. Mi történhet? A sín előbb a hibás talpfánál, utána a környékén is föllazul a rezgésektől, majd az egész szerelvény imbolyogni kezd, és a vonat kisiklik. Hogy ez ne történjen meg, el kell végezni a hibás talpfa cseréjét, ami a sín felemelésével történik. Drága mulatság! A műveletet csakis állami cég, állami költségen végezheti, amit tőlünk, lakosoktól gyűjtenek be, noha száz más, fontosabb helyre is el lehetne költeni. Csak azért, mert egyesek nem gondolkodnak. Szégyen, nagy szégyen!
(kép az újságban)

KCS

Májusi hírek

Május 10-e a madarak és fák nemzetközi napja. E nap alkalmából egyesületünk tagjai füleskuvik-odút helyeztek ki a vásártér környékén.
Május 22-e a biodiverzitás, a biológiai sokféleség napja. A természetben található gazdag és sokszínű élővilág napja, amely napról napra sok faj kihalásával szegényedik.
Június 5-e környezetvédelmi világnap. Mint minden évben, idén is szemétszedési akciót szervezünk. Aki csatlakozni szeretne hozzánk, szombaton, június 5-én, 9.00 órakor legyen a Kókai Imre iskola előtt. Temerin központi részét szeretnénk átjárni, és összegyűjteni a szemetet, amit jövet-menet magunk után hagyunk. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Értesítjük a környezetvédőket, hogy a Falco Természetkedvelők Egyesülete természetismereti és madárgyűrűző nyári tábort szervez a Jegricska partján. A tábor időpontja: augusztus 19–24. Érdeklődni szerdánkét este nyolctól az Ifjúsági Otthon kistermében.

E-szemét

Napjainkban nagy gondot okoz az „elhasznált” számítógépek, mobiltelefonok és különböző háztartási eszközök túlzott felhalmozódása és szeméttelepekre juttatása megfelelő kezelés és kiválogatás nélkül. A számítógépek esetében sajnos igaz, hogy gyorsan elveszítik a használati értéküket, ugyanis az új programok és játékok már nem működnek az egy-két évnél öregebb komputereken. A gyártók a technika gyors előrehaladásával egyre hatékonyabb és igényesebb alkatrészeket készítenek, melyekre új és több funkcióval ellátott programok íródnak. Ezek a programok így – gyors és gyenge kivitelezési terv mellett – még terebélyesebbek lesznek. Könnyebb és olcsóbb így fejleszteni mint gondos tervezéssel kisebbre szabni a programok igényeit. Nálunk, felhasználóknál pedig győz a szükség és a munka/szórakozás miatt megvásároljuk az új gépet. A régi pedig jobb esetben ajándékként, rosszabb és gyakoribb esetben pedig technikai szemétként (e-szemét) végzi.
Szerbia helyzete sajátos, mivel a fejlődő országok közé tartozik, a műszaki eszközök lassabban cserélődnek, mint a fejlett országokban. Nem is oly rég a megoldás az volt, hogy az elhasználódott fölösleges alkatrészek a szeméttelepre kerültek, hogy sok év alatt lebomoljanak. A fejlett országok felismerték a problémát, és eléggé sajátos módon kezdték el kezelni. A számítógép hétszáz különböző anyagból tevődik össze, szétválasztásuk hatalmas költségekkel jár, az e-szemetet sokkal egyszerűbb és olcsóbb akár a Föld másik oldalára szállítani. Az alkatrészekre tehát mint újból nem hasznosítható anyagokra tekintenek, külföldre viszik, esetleg az elszállításért még fizetnek is. A valós gond akkor kezdődik, amikor ezek az eszközök a fejletlen országokban is a szemétre kerülnek. Szerbiában 2004. 04. 19-től kezdve tilos a használt technikai eszközök importja, amivel remélhetőleg sikerült megakadályozni, hogy országunk is egy nagy e-szemétdombbá váljon. 2007-ben fogadták el a használt eszközök importjáról szóló törvény kiegészítését, amivel az importtilalom alól mentesülnek azok a gyártáshoz szükséges alapanyagok, amelyek az országban elérhetetlenek.
A közvélemény hatására a nagy számítógépgyártó cégek saját újrahasznosító központokat hoztak létre. Szerbiában jelenleg két ilyen feldolgozóüzem létezik. Az egyik egy omoljicai (Pancsova környéki) volt 2004 előtt a legnagyobb importőre a használt számítógépeknek és technikai eszközöknek. A nem használható alkatrészek műanyag és fém részeit elkülönítik és másodlagos alapanyagként hasznosítják. A többi veszélyes és környezetszennyező bontásból származó anyagot összegyűjtik és más európai üzemekbe és tárolókba szállítják. A másik cég belgrádi, ahol gépek végzik a műanyag és fém részek szortírozását. A két üzem mindössze egyötödét tudja újrahasznosítani az ország e-szemetének.
Az e-szemét problémáját valójában már a gyártásnál el kellene kezdeni megoldani. Hogy miként? Olyan anyagokat kellene felhasználni és olyan gyártási technológiával, melyek környezetkímélők, és később könnyen kinyerhetők az alkotóanyagok és szétbonthatók az alkatrészek. Amit pedig mi a jelenlegi helyzetben tehetünk az az, hogy nem vásárolunk fölöslegesen mindenféle minőségtelen olcsó technikai dolgot. Amint az angol közmondás is állítja: „Nem vagyok elég gazdag ahhoz, hogy olcsó dolgokat vásároljak!”

Korsós Csongor

Eredetiben, Original

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.