Zöld sorok 7.

Telepítünk össze-vissza

Az ember mindig kíváncsi volt a körülötte levő természetre, és valamilyen szinten meg szerette volna ismerni, figyelni és tanulmányozni. Manapság, amikor kevés idő jut, vagy egyáltalán nem jut idő a természetbe kisétálni, a körülöttünk élő természetet egy akvárium, egy terrárium, kalitkába zárt papagáj vagy egy kerti dísztó helyettesíti. Egy idő után azonban ez is terhessé válhat, amikor a terráriumot kinövi a díszteknős, vagy az akváriumban, dísztóban túlszaporodik egy növényfaj. Ilyenkor, ha ezekkel nem tudunk mit kezdeni – talán jó szándékból, de mindenképpen hibásan – többnyire a szabadba engedjük, telepítjük a megnőtt állatot, túlszaporodott trópusi növényfölösleget.
A tájidegen fajok, növények vagy állatok betelepítése, kitelepítése általában több kárt okoz, mint amennyi jó szándék volt a szabadba telepítésükkor. Ezek a vidékünkön idegen fajok gyakran igen jól adaptálódnak a számukra is idegen környezethez, és legtöbbször – az őshonos élővilág kárára – gyorsan elszaporodnak, terjeszkednek. Jellemző példa erre az USA-ban őshonos vörösfülű ékszerteknős esete. Tudni kell, hogy az Európába exportált ékszerteknősök száma tíz év alatt meghaladta az 52 millió egyedet. Akarva akaratlanul ezekből előbb vagy utóbb kerül a szabadba is. Dél- Franciaországban 2004-ben megfigyelték e faj szaporodását a természetben. Nemrég tudódott ki, hogy a Szabadkához közeli Ludasi-tóba valaki 30 darabot engedett e fajból. Most a természetvédők az őshonos mocsári teknős jövőjéért aggódnak ezen a területen. Nyári táborunk ideje alatt a Jegricskát átszelő híd lábánál egy-egy jókora trópusi vízisaláta-telepre bukkantam. Mint kiderült, akváriumból telepítették ki az egyébként igen agresszíven terjedő, nyugodt, csendes öblöket, tavakat kedvelő növényt. Nemrégiben a Holt-Tiszába (védett természeti park) próbálta egy ismerősöm ugyanezt a növényfajt telepíteni. Tudni kell, hogy ez a növény gyökérzetével – a vízfelszín alatt – elvonja a tápanyagot, úszólevelével pedig elzárja a fényt a vízben lebegő moszatoktól. Ugyanez az ismerősöm régebben a Bíró barába telepített ilyen növényt, ahol néhány hónap múlva az egész vízfelületet elborította, amint mondta „ameddig a szem ellát”. Lőttek a moszatoknak meg a biológiai egyensúlynak!

Balogh István

Jeles napok októberben

Október első hétvégéjén rendezik meg a nemzetközi madármegfigyelő napokat. A madárvédők világszervezete, a BirdLife International kezdeményezésére, 1992-ben szerveztek először madármegfigyelő napokat Európában. Az akció legfontosabb célja, hogy minél több emberrel megismertessék a madárvédelem jelentőségét, a madár- és természetvédő szervezetek tevékenységének fontosságát. Madármegfigyelő túrákon, madárgyűrűzésen és madárszámláláson lehet részt venni ezeken a napokon. Az országok abban versenyeznek egymással, hogy hány helyszínen és hányan vettek rész a megfigyelésben, és mennyi madarat láttak a madárvonulás időszakában.
A habitat világnapját október első hétfőjén tartják. A habitat ökológiai kifejezés: egy faj populációt alkotó egyedeinek az élőhelyben elfoglalt helye. Az ENSZ Emberi Települések Központja létrehozását a világ szegényeiért való aggodalom motiválta, fő célkitűzése a települések életkörülményeinek minőségi javítása. Az első világnapot 1986. október 6-án hirdették és szervezték meg. A rendezvénysorozat elsődleges célja a figyelemfelkeltés volt, annak érdekében, hogy mindenki részére biztosítani lehessen, mert biztosítani kell, az egyik legelemibb jogot: az emberi életre alkalmas otthont és lakáskörülményeket.
Október 4. az állatok világnapja – ez a nap tisztelgés Assisi Szent Ferenc előtt, aki már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Az állatok világnapja nagyon jó lehetőség arra, hogy mind a gyermekeket, mind a felnőtteket szembesítsük az embereknek az állatokkal kapcsolatos, sokszor tudatlanságból, nemtörődömségből adódó helytelen, máskor tudatos és rosszindulatú vagy éppen kegyetlen viselkedésével.

Milinszki Pethő Gabriella

Ne égess, komposztálj!

Ősszel Temerinben is nagy mennyiségű avart és más növényi hulladékot égetnek el az emberek. Sokakat bosszant, ha valamelyik szomszéd kupacba rakva néha napokig égeti- füstölögteti az elszáradt levelet. A szemet csípő, savanyú, büdös füst szagát senki sem szereti.
A lehullott falevél többféleképp is hasznosítható, hogy később minél kevesebb kerüljön tűzre és szemeteszsákba.
Legjobb megoldás a lomb és minden egészséges növényi hulladék komposztálása. Ennek során ugyanis a kertben és a konyhában keletkező szerves maradékok tápanyagban gazdag humusszá alakíthatók. Kertünk egyik sarkát elkerítjük, rakásra gyűjtjük a hulladékot, majd heti átforgatással levegőztetjük. A sikeres művelet jele, hogy a komposzthalom összeesik. Az értékes anyagok a komposzttá érés során is megmaradnak, és a komposzt kiszórásával visszajutnak a földbe. Könnyen komposztálható a következő növények lombja: éger, juhar, kőris, mogyoró, fűzfa, gyümölcsfák, hársfa és nyírfa. Nehezen komposztálható az alábbi növények lombja: dió, vadgesztenye, platán, tölgy, bükk és nyárfa. A tűlevelek szintén lassan bomlanak el.
A világhálón keresőbe beírva nagyon sok komposztálási praktikát lehet találni és ezek közül könnyen kiválaszthatjuk a nekünk legmegfelelőbbet. Íme néhány ötlet:
A legolcsóbb fagyvédelmet a lehullott levelekből tudjuk előállítani. A növények tövét jó vastagon fedjük be száraz levelekkel, majd a leveleket takarjuk be fóliával, nádszövettel, esetleg földdel, hogy az eső és a hólé ne áztassa át a töltőanyagot. A falevelek között rekedt levegő fogja szigetelni, és a fagytól megvédeni a növényeket. A fagyérzékeny kerti fák és fás szárúak: rózsa, kecskerágó, babérmeggy, Leyland-ciprus, selyemakác, füge.
A komposztálás alkalmával keletkezett gazdag táptalaj használható cserepes növények ültetésére.
Kertjeink talajának dúsítására is alkalmas a komposzt. A szétszórt humusz a föld felszínéről földbeforgatással a talajba jut.
Az elszállításnak (akár kukás, akár zsákos kivitelben) csak akkor van értelme, ha a faleveleket energiatermelés céljából elégetik. Különben csak károkat okoznak vele és fölösleges környezetszennyező anyag kibocsátást (nejlonzsákok gyártása, elszállító kocsik üzemanyag használata stb.). Ezzel nem megújuló szén-, olaj-, és gázenergiát lehet megtakarítani, valamint hozzájárulunk mi is a hulladék csökkentéséhez.

Korsós Csongor

Eredetiben, Original

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.